A fiatalok és döntéshozók közti párbeszéd gyakorisága és minősége sok esetben gyerekcipőben jár. Pedig a fiatalok tudják, mire van szükségük: ha elköteleződnek egy ügy mellett, elképesztő eredményeket érhetnek el. Ez történt Egerben is, ahol az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat #TEger című Erasmus+ ifjúsági párbeszéd projektje nyomán maradandó változásokat tapasztalhat a város. A projektről Huszthy Boglárka koordinátorral beszélgettem.

A Szatyor Egyesület Budapest mellett Etyeken is évek óta foglalkozik azzal, hogy hogyan valósítható meg a környezettudatos és fenntartható életmód akár a városban, akár egy kisebb településen. A civil egyesület nagy hangsúlyt fektet a közösségi lét élményére, „Green Seeds” című projektjükben pedig külföldi önkénteseket is fogadnak az európai szolidaritási testület program keretében. Kármán Erika képzővel és Vásárhelyi Kriszta önkéntes mentorral beszélgettünk.

Különböző igények mentén, azonos célokért dolgoztak együtt az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium pedagógusai. 13-an vettek részt külföldi továbbképzéseken, amelyeknek köszönhetően az iskolában alkalmazható 21. századi módszereket és modern technikákat ismerhettek meg. J. Tóth Judit angol szakos tanárt kérdeztük az Erasmus+ projektjükről.

Az anyaság életünk legszebb, egyben legnehezebb hivatása. Épp ezért érdekes, hogy pont ezt nem tanítják sehol erre a hiányosságra talált újszerű megoldást a Pandora Egyesület Berecz Ágnes vezetésével, a „Mother Nature – Anyatermészet” című Erasmus+ projekt keretében.

A „(Be)Vonzó?” Című projekt legfőbb erőssége, hogy egyegy település fiataljai együtt alakíthatják a jövőjüket a helyi döntéshozókkal. Az eredményekről és a tanulságokról, az öltönyökről és a farmerről a projekt koordinátorával, a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Társaság elnökével, Gulyás Barnabással beszélgettünk.

Az „ISGEE – Implementation of Serious Games in Entrepreneurship Education” című Erasmus+ projekt 2018 októberében kezdődött a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Célja egy olyan platform kifejlesztése, amely játékos módszerekkel, vagyis gamifikációval segíti a diákok vállalkozói készségeinek fejlesztését. A projektről Prónay Szabolccsal, a SZTE GTK üzleti tudományok intézetének docensével beszélgettünk.

A kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárai azért indultak el Európa több országába, hogy digitális oktatási módszereket sajátítsanak el. Akkor még maguk sem gondolták volna, hogy ennél sokkal többet kapnak…

A fővárosi BGSZC II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma saját bevallása szerint még az út elején tart az Erasmus+ pályázatok terén. Ehhez képest életük legelső pályázatának eredményei máris sok szempontból mérföldkövek. Galgóczy Évával, a „Nemzetköziesítés a korszerű turisztikai képzés jegyében” elnevezésű Erasmus+ pályázat koordinátorával beszélgettünk többek között a szakmájukat érintő innovációkról, illetve a diákok „menni vagy maradni” dilemmájáról.

A Kaposvári Festetics Karolina Központi Óvoda a gyerekek zenei tehetséggondozását tűzte ki TALENT elnevezésű Erasmus+ projektje fő céljául. A Tücsök Zenekarról, a csíkszeredai partnerkapcsolatról, a program eredményeiről és az óvodás tehetségekről a projekt koordinátorával, Tóthné Keszeg Ildikóval beszélgettünk.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) országokon átívelő mobilitási programjai számos oktató, szakképzési szakértő és kiutazó diák szakmai életét tették gazdagabbá. Pete Zoltán projektkoordinátor szerint a több szakterületet érintő, komplexen megtervezett tanulmányutak és szakmai gyakorlatok során gondosan összeállított módszertani anyagok segítettek abban, hogy a megszerzett tudás a hazaérkezést követően hatékonyan épüljön be a hazai gyakorlatba.

A tanulók motiválását segítő modern módszerekkel, készségfejlesztési technikákkal ismerkedhettek meg a Városmajori Gimnázium tanárai 2017-es Erasmus+ mobilitási projektjük során. A tapasztalataikról R. Fülöp Tünde koordinátorral beszélgettünk.

Hogyan hozzunk úgy létre fenntartható értéket, hogy egyben a helyi közösséget is fejlesztjük? Hogyan alkossunk maradandót egy ifjúsági cserével? Úgy, ahogyan a Vidéken Jó! Alapítvány tette. A Water Watcher című projektben öt ország fiataljai gyűltek össze Szaporcán, hogy a vízkincs megőrzésének témáját, a vizeinkkel kapcsolatos globális és lokális problémákat dolgozzák fel, reflektálva a környezet- és klímaváltozás, a társadalmi párbeszéd, valamint az energia és erőforrások eloszlásának globális témaköreire. A projektről Kovács Orsolya koordinátor és Bozsits József, az Alapítvány elnöke meséltek.

Spanyol és lengyel partnerekkel dolgozott oktatásmódszertani segédanyagokon és az egészségügyi szervezeti kultúra fejlesztésén a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központja. Dr. Belicza Évát és Dr. Lám Juditot a projekt szakmai vezetőit kérdeztük tapasztalataikról.

A Circus pedagogy for youth workers című projekt az Erasmus+ program támogatásával valósult meg a Magyar Zsonglőr Egyesület szervezésében. 13 ország részvételével szerveztek nemzetközi zsonglőrtábort Sikondán, ahol az intenzív együttlét alatt a cirkuszi akrobatika és a zsonglőrködés által további készségekre, képességekre is szert tettek a résztvevők, valamint oktatásmódszertani ismereteket is szerezhettek. Gallyas Veronikával, a Magyar Zsonglőr Egyesület elnökével, és Kajos Rebeka Dórával, a Sikondán megvalósult nemzetközi zsonglőrtábor operatív vezetőjével beszélgettem.

A Kézenfogva Alapítvány angol, svéd és szlovén partnerek összefogásával egy speciális, más területeken is jól hasznosítható tananyagot fejlesztett ki értelmi sérült felnőttek oktatására. Az Erasmus+ program támogatásával megvalósult együttműködésben a tanulók angol nyelvoktatására, informatikai és internetbiztonsági képzésére fókuszáltak, hogy ezzel is segítsék a résztvevők munkába állását és mindennapi boldogulásukat. Az ACCESS (Adult Education Courses on Capacity-building for the Employment and Support of Self-advocates) projektről Tóth Mónikával, az alapítvány nemzetközi programvezetőjével beszélgettünk.

Hogyan simít el az utcaszínház konfliktusokat? Hogyan küzd sikerrel a társadalmi egyenlőtlenségek ellen? Milyen változásokat hoz a színházi életbe? Erről beszélgettünk Pintér Géza projektkoordinátorral, aki gyakorló utcaszínész és színházantropológiai kutató, a Control Stúdió Egyesület munkatársa. Különböző európai országok társulataiban dolgozott már, így megtapasztalta, hogy az utcaszínház milyen különleges lehetőségeket rejt a felnőttoktatás számára is.

Extra segítséget, új lendületet és színt vihetnek az önkéntesek a szociális intézmények életébe. De hogyan valósíthatják meg az intézmények saját, személyre szabott önkéntes programjukat? Erre a kihívásra keresett választ a SoVol projekt, amely során öt közép-kelet-európai és egy holland szervezet fogott össze, hogy a régió sajátosságainak megfelelő módszertant fejlesszenek ki a szociális szféra intézményei számára. Hadrévy Borbálával, az Erasmus+ felnőtt tanulási stratégiai partnerség koordinátorával beszélgettünk.

Az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszéke a Tempus Közalapítvány támogatásával 2016 őszén kapcsolódott be az Among Others projektbe, és indította útjára az Among Others: Intercultural learning in practice kurzust, amely az Erasmus+ program keretében több külföldi egyetemen is fut. Középpontjában az interkulturális tanulás, a nemzetközi mobilitási programok és a fiatalok jövőképének sok szempontú feltérképezésére áll. A kurzus sajátosságairól és az eddigi tapasztalatokról a facilitátorokat, Déri Andrást és Gulyás Barnabást kérdeztem.

A pozsonyi születésű, de gyermekkora óta Budapesten élő Dér Asia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán végzett, majd egyike volt a DOC NOMADS dokumentumfilmes nemzetközi mesterképzés első végzőseinek. Arról kérdeztük, miként változtatta meg az életét ez a nem mindennapi tapasztalat, a több országban folytatott képzés, az ott szerzett ismeretek és kapcsolatok.

Lépéselőny a globális ismeretekben