Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek olyan nemzetközi projektek, amelyek vagy azonosítják, vagy a meglévő és új készségekre építenek egyes gazdasági ágazatokban, és/vagy lefordítják ezeket az igényekre válaszoló szakmai tantervekre. Centralizált pályázattípus.
KEDVES ÉRDEKŐDŐ, KEDVES JÖVŐBELI PÁLYÁZÓ!
Az Erasmus+ program előző szakasza 2020-ban lezárult, erre a pályázatra jelentkezni már nem lehet. |
Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
Jelen tájékoztatás nem teljes körű. A részletes szabályokat az Erasmus+ Útmutató, ill. az ahhoz kapcsolódó mellékletek tartalmazzák. Minden esetben az Útmutató angol nyelvű változata tekintendő hitelesnek.
1. A kulcstevékenység célja
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja a készséghiány felszámolása egy adott ágazat egy vagy több foglalkozási profilja vonatkozásában. Ennek során meghatározzák az aktuális vagy körvonalazódó ágazatspecifikus munkaerőpiaci igényeket (keresleti oldal), és minden szinten fokozzák a szakmai alap- és továbbképzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez (kínálati oldal) igazodását. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a készségigényekre vonatkozó tényekre alapozva támogatják a transznacionális szakképzési tartalom, valamint az európai szakmai alapprofilokhoz kapcsolódó tanítás- és képzésmódszertan kialakítását és átadását.
A készségekkel kapcsolatos stratégiai ágazati együttműködéssel foglalkozó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek konkrét intézkedések meghatározásával és kialakításával igazítják egymáshoz a készségek keresletét és kínálatát, így támogatva az átfogó ágazatspecifikus növekedési stratégiát.
Ezt a következő célokat kitűző intézkedésekkel kell megvalósítani:az ágazati készségek fejlesztéseit szolgáló stratégiai megközelítések kidolgozása a szektor fő szereplői és az állami hatóságok közötti fenntartható együttműködést szolgáló partnerségek révén;
- az innovatív együttműködési módszereken alapuló transznacionális szintű platformok és partnerségek kialakítása, első lépésként a „szakképzési kiválósági platformok” létrehozása felé, amelyek az európai és nemzeti, regionális/helyi szektorális stratégiák összefüggésében a minőségi szakképzettségek megszerzését mozdítják elő;
- a szakmák meglévő és újonnan képződő készségigényeinek azonosítása bizonyos ágazatokban, és ezen információk betáplálása az európai készségkörképbe;
- az oktatási és képzési intézmények, valamint a munkaerőpiac közötti tudás- és gyakorlatcsere megerősítése, különös tekintettel a szektorális szereplőkre;
- a releváns ágazati képesítések előmozdítása, és elismerésük támogatása;
- a kölcsönös bizalom kiépítése, a határokon átnyúló képességigazolás elősegítése, és ezáltal az egyes ágazatokon belüli szakmai mobilitás megkönnyítése, továbbá a képesítések európai szintű elismerésének fokozása egy-egy ágazaton belül;
a szakképzési kínálatnak a készségigényekhez való hozzáigazítása, különös tekintettel a munkakör-specifikus készségekre és a kulcskompetenciákra; - a munkaalapú tanulás beépítése a szakoktatásba és szakképzésbe nemzetközi tapasztalatokkal párosítva, valamint a gazdasági fejlődés és az innováció előmozdítására való képességének kiaknázása, az érintett ágazatok versenyképességének növelése;
- a projektek eredményei fokozatos bevezetésének megtervezése, ami rendszerszintű hatással jár a szakképzési kínálatnak a készségigényekhez való folyamatos hozzáigazítása formájában, a szolgáltatók és a kulcsfontosságú munkaerőpiaci érdekelt felek megfelelő szinten fenntartott partnerségén alapulva („visszacsatolási hurkok”).
A projektek oly módon valósíthatják meg ezeket a célokat, hogy az alábbi részek közül egyre vagy többre pályáznak (egy-egy szervezet/intézmény részt vehet több pályázatban és részben, amennyiben a pályázatok különböző ágazatokra vonatkoznak):
1. rész: Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek az ágazati megközelítéseknek a transznacionális „szakképzési kiválósági platformok” révén történő fejlesztéséhez.
Ez a csoport támogatja a kísérleti projektek kidolgozását innovatív együttműködési módszerek alapján, mintegy első lépésként a „szakképzési kiválósági platformok” létrehozatala irányában. Támogatni szándékozik az ágazati megközelítések kialakítását a szakoktatási és szakképzési tartalom megtervezéséhez és biztosításához, a készségek helyi/regionális szinten történő fejlesztéséhez kapcsolódó stratégiai megközelítéssel kombinálva, valamint a helyi/regionális növekedési és innovációs stratégiákkal összhangban. A közös képzési tartalom megtervezésekor és megvalósításakor a fentieknek a 2. csoporthoz tartozó megközelítést és cselekvéseket kell követniük..
2. rész: A szakoktatás és -képzés megtervezésére és megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
Egy adott ágazaton belül egy szakma vagy több rokonszakma szakképzési programja vonatkozásában egységes képzési tartalmat, valamint tanítás- és képzésmódszertant alakítanak ki és adnak át. Külön hangsúlyt érdemel a munkaalapú tanulás, amely a tanulókat a munkaerőpiac által elvárt készségekkel ruházza fel..
3. rész:A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének (tervének) megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve3 az új európai készségfejlesztési program tíz intézkedésének egyike (a leírást lásd az Europa honlapon4). A jelenlegi pályázati felhívásban a terv hat olyan ágazatban valósul meg, amelyben komoly szakemberhiány tapasztalható (lásd a támogathatósági feltételeket): A 3. rész szerinti szövetségek a terv megvalósítását ágazati szakképzettség-fejlesztési stratégia kidolgozásával támogatják. E stratégiának rendszerszintű és strukturális hatást kell kifejtenie a szakemberhiány, a készséghiány, illetve a strukturális munkaerőhiány csökkentésére, továbbá biztosítania kell a készségek megfelelő minőségét és színvonalát az ágazaton belüli növekedés, innováció és versenyképesség támogatása érdekében. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési stratégiának a készségkereslet és -kínálat összehangolása céljából egyértelműen meghatározott tevékenységeket, mérföldköveket és eredményeket kell tartalmaznia az adott ágazat átfogó növekedési stratégiájának támogatása érdekében. A 2. rész (reagálás az azonosított készségigényekre a szakoktatás és -képzés megtervezésén és megvalósításán keresztül) célkitűzéseit szerepeltetni kell az ágazati szakképzettség-fejlesztési stratégiában.
A 3. csoport szerinti szövetségnek a 2. csoport szerinti tevékenységeket is meg kell valósítania. A 3. csoport esetén ágazatonként mindössze 1 pályázat finanszírozható.
2. A támogatható tevékenységek
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek olyan, koherens, átfogó és változó tevékenységcsoportokat valósítanak meg, amelyek rugalmasak, és Európa-szerte hozzáigazíthatók a különböző aktuális és jövőbeli munkaerőpiaci igényekhez.
Az egyes részekben támogatott tevékenységek igazodnak az adott rész céljaihoz. Ezek részleteiről tájékozódjon az Erasmus + Útmutató kapcsolódó részében.
3. Milyen szerepet töltenek be az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben részt vevő szervezetek/intézmények?
Pályázó/koordinátor: a pályázatot az összes partner nevében benyújtó részt vevő szervezet/intézmény. A koordinátor teljes körű felelősséggel tartozik azért, hogy a projekt megvalósítására a megállapodással összhangban kerüljön sor. A következő koordinációs feladatokat látja el:
- képviseli a szövetséget, és a nevében eljár az Európai Bizottság előtt;
- pénzügyi és jogi felelősséget vállal az egész projekt megfelelő operatív, adminisztratív és pénzügyi megvalósításáért;
- a projektpartnerekkel együttműködve koordinálja a szövetséget.
Teljes jogú partnerek: az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség megvalósításához tevékenyen hozzájáruló részt vevő szervezetek/intézmények. Minden teljes jogú partnernek meghatalmazást kell aláírnia, amelynek értelmében az aláíró fél elfogadja, hogy a projekt megvalósítása során a fentiekben felsorolt feladatokat a koordinátor lássa el a partnerség nevében. Ugyanez vonatkozik a partnerországok résztvevőire is.
Társult partnerek (opcionális): Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekben részt vehetnek olyan társult partnerek, amelyek hozzájárulnak az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek tevékenységeihez. Nem tartoznak szerződéses kötelezettségek hatálya alá, mivel nem részesülnek támogatásban. A projektben és a különböző munkacsomagokban való részvételüket és szerepüket egyértelműen ismertetni kell
Társult jogalanyok (opcionális): Olyan szervezetek, amelyek hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek és tevékenységeinek a megvalósításához. A társult jogalanyokat meg kell nevezni a támogatás iránti kérelemben, és e jogalanyoknak eleget kell tenniük az e pályázati útmutató III. mellékletében (Fogalmak magyarázata) ismertetett követelményeknek.
4. A résztvevő szervezetek, támogatáshatósági kritériumok, a futamidő és az értékelési szempontok
A fenti részletek az Ágazati szakképzettség-feljesztési szövetségekben részenként eltérnek, ezért a vonatkozó részhez kapcsolódó feltételekről tájékozódjon az Erasmus+ Útmutató kapcsolódó részében.
5. A pályázás menete
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek pályázattípus centralizált, a pályázatot az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) kell benyújtani.
A pályázatok benyújtásának határideje: 2020. február 26. 17:00 (CET)
6. Linkek, pályázati dokumentumok
A felhívás, a pályázati útmutató az elektronikus pályázati űrlappal együtt az Ágazati szakképzettség-feljesztési szövetségek központi honlapján (angol) találhatók.
Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által szervezett információs rendezvények témája és időpontja
7. Elérhetőségek
- Végrehajtó Ügynökség (Brüsszel): EACEA-EPLUS-SSA{kukac}ec.europa.eu
- webForm-mal kapcsolatos technikai problémák (Brüsszel): eacea-helpdesk{kukac}ec.europa.eu; +32 2 299 0705
Utolsó módosítás: 2022.11.11.