Gyenge olvasási teljesítményt nyújtó felnőttek fejlesztése
2014 | Felnőtt tanulás | alapkészségek fejlesztése, olvasás | Budapest | Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola
Címkék: Szóbeli szövegértés, szövegalkotás, Írásbeli szövegértés, szövegalkotás
Európában minden ötödik fiatalról elmondható, hogy az alapvető írási, olvasási és számolási készségek terén gyengén teljesít. A felnőttek között még rosszabb a helyzet, 25 %-uk nem rendelkezik elfogadható szintű készségekkel ezeken a területeken.
A Belvárosi Tanoda maga is máshonnan kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok iskolája, akik között gyakran találkozunk tanulási nehézséggel küzdő diákkal. A műhely megszervezésének ötletét a saját tapasztalataink és a jó gyakorlataink megosztásának igénye is adta.
Az egyhetes műhely során a fent említett alapkészségek közül az olvasásképességre fókuszáltunk. Célunk az volt, hogy a résztvevők minél elmélyültebb tudást szerezzenek az olvasásképesség szerveződéséről, valamint arról, hogy milyen útjai lehetnek az olvasási képességet alkotó készségek fejlesztésének fiataloknál és felnőtteknél.
Azt kívántuk elérni, hogy a megszerzett tudással és gyakorlattal képessé váljanak arra, hogy további munkájuk során kreatívan állítsanak össze olyan feladatokat, melyek hatékonyan segítik az olvasási, írási és számolási nehézségekkel küzdő fiatalok és felnőttek tanulását.
A résztvevők kivétel nélkül azt fogalmazták meg, hogy diákjaik között sok olyan van, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, ők pedig képzés és jó példák megismerésének lehetősége híján nem tudják, miként segítsenek ezeknek a tanulóknak.
A műhely során három szempontra koncentráltunk:
1. Rövid, lényegre törő előadásokkal megismertettük az olvasásképesség szerveződését, mely az elméleti alapja annak a munkának, amit a résztvevők a diákokkal a jövőben végezni tudnak. E képesség érthető és jól használható leírását adja a szegedi Neveléstudományi Doktori Iskola, mely nemzetközi együttműködés keretében komoly kutatásokat végzett a magyar fiatalok körében.
2. Gyakorlati foglalkozásainkon ötleteket és mintákat adtunk ahhoz, hogy a pedagógusok felderíthessék, vagy legalább megközelíthessék, hogy milyen területeken vannak a diákjaiknak elmaradásai.
3. Végül harmadik elemként az olvasásképességet alkotó egyes készségek fejlesztéséhez számos feladatötletet próbálhattak ki a résztvevők. E feladatok elkészítéséhez folyamatosan módszertani útmutatást is biztosítottunk.
A műhelyt az interaktivitás jellemezte, a munka jórészt csoport- vagy pármunkában folyt, mindössze három meghívott előadó tartott rövid előadást.
Ezek együttesen lehetővé tették a résztvevők számára, hogy megnövekedett önbizalommal, megerősödött motivációval térjenek haza.
A műhely a visszajelzések alapján inspirálóan hatott a résztvevőkre, akik közül ketten ennek hatására kapcsolódtak be intézményükkel egy Erasmus+ projektbe, ahol a téma szintén az alapkészségek fejlesztése, az olvasási képességen túlmenően már a számolási nehézségekre is koncentrálva.
| Az egyhetes műhely legnagyobb élménye az volt, hogy mind a 11 résztvevő örömmel és szívesen vonódott be a munkába. A különböző feladatok, játékok kipróbálása során a diák szerepébe kellett helyezniük magukat. Ez láthatóan többük számára hozott olyan felismeréseket, hogy a rosszul teljesítő diák esetében különösen fontos, hogy megpróbáljuk megérezni, megérteni az ő helyzetét, és azt, hogy milyen – számunkra nehezen felfogható – nehézségekkel küzd, hogy sokszor így is az életkorától elvárhatónál gyengébben teljesítsen. |
A műhely befejezése óta az eredményekről magyar tanárok körében is beszámoltunk, és a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy körükben nagy az igény egy olyan könnyen kezelhető, rövid elméleti hátteret is biztosító feladatbankra, mely segíti őket a gyengén teljesítő diákokkal való munkában. Jelenleg ennek a feladatbanknak a kialakításán, bővítésén és terjesztésén dolgozunk mind magyar, mind angol nyelven.
A projekten bemutatott, kipróbált gyakorlatokat ennek a munkának az egyik első lépéseként egy angol és egy magyar nyelvű blogon is közzétettük. Mindkét blog célja, hogy egyre bővülő feladattárával, és az elméleti megalapozást is nyújtó szakirodalom elérhetőségeinek megjelölésével egyre hatékonyabb segítséget nyújtson a pedagógusoknak a mindennapi munkához.
A blogok elérhetősége:
http://tanulasinehezsegek.wordpress.com
http://learningdifficultiesblog.wordpress.com
Ökördi Réka
