Egy kosárnyi segítség az alapkészségek fejlesztéséhez

2011 | Felnőtt tanulás | alapkészségek fejlesztése, tanári kompetenciák | Budapest | Progress Consult Fejlesztési Tanácsadó Kft.

Címkék: Szóbeli szövegértés, szövegalkotás, Írásbeli szövegértés, szövegalkotás, Differenciált óraszervezés

A Progress Consult Kft. 2009 óta foglalkozik az alapkészségek felnőttkorban történő fejlesztésének problémakörével. Korábban is sok civil szervezettel és önkormányzattal dolgoztunk együtt azon, hogy hogyan lehet hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli emberek perspektíváin változtatni. Egyértelművé vált számunkra, hogy sok esetben az alapkészségek (értő olvasás, szóbeli és írásbeli kommunikáció, számolás, számítógép megfelelő szintű használatának képessége stb.) fejlesztése nélkül nem lehet eredményeket elérni. A piacon felkínált munkahelyek betöltése, egy-egy tanulási vagy képzési programba történő bekapcsolódás, illetve egy szükséges szakmai képesítés megszerzése az alapkészségek egy sajátos mixét feltételezi. Az alapkérdés tehát nem csupán az, hogy valaki tud-e írni és olvasni, hanem hogy az adott munkakör betöltéséhez vagy képzési program tananyagának elsajátításához megfelelő szinten képes-e kommunikálni, szöveget értelmezni vagy a számítógépet használni. Emellett a magánéletben való boldogulás, a családi életben való aktív részvétel, a gyermekek támogatása az iskolai tanulásban, az egészségmegőrzés, a közösségi, állampolgári demokratikus részvétel és szerepvállalás mind-mind megkívánja az alapkészségek birtoklását egy bizonyos szinten. Így számunkra az alapkészségek fejlesztése az első számú eszközzé vált abban a folyamatban, amelyben a hátrányos helyzetű embereket képessé teszik a saját helyzetükön való változtatásra.

A projekt keretében olyan neves partnerekkel dolgozhattunk együtt, mint a norvég Életen Át Tartó Tanulási Intézet (VOX); a skót oktatási minisztérium legfőbb intézménye, az Education Scotland; a Londoni Egyetem Oktatási Intézete; a Svájci Felnőttképzők Szövetsége; a Német Oktatási Intézet (DIE); valamint cseh és román felnőttképző szervezetek. A különféle országokban tett látogatások során elemeztük az egyes országok alapkészségekre vonatkozó szakpolitikáját, az alapkészségek fejlesztésében közreműködő szakemberek, oktatók és tanárok alkalmazására, felkészítésére, továbbképzésére, valamint az államilag elvárt képesítéseikre vonatkozóan kialakított stratégiáját és rendszerét, közösen értelmeztük az alapkészség-fejlesztési tanárok szakmai kihívásait, és meghatároztuk a professzionalizálódás feltételeit és kritériumait. Elemeztük a tanárfelkészítési programokat, curriculumokat, a tanárok foglalkoztatási helyzetét és társadalmi megbecsültségét, és vizsgáltuk, hogyan lehet ezt a rendkívüli kihívásokkal nehezített pedagógusi pályát vonzóvá tenni.

Az egyik konklúziója ezeknek a látogatásoknak az volt, hogy óriási szakadék van az élenjáró európai országok és az újonnan csatlakozott EU-tagállamok felfogása és gyakorlata között. Amíg az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Németországban több évtizedre visszamenő az alapkészségekkel kapcsolatos szakpolitikák és programok folyamatos fejlesztése, intézményi hátterének kialakítása, addig az új tagállamokban egyáltalán a probléma tudatosulása is alacsony szintű és a döntéshozók általi elismerése, társadalmi megítélése is változó. A fejlett országokban rendkívül gazdag a kutatási háttere is az alapkészségek témájának, és ezek alapján nagyon sok konklúzió levonható arra vonatkozóan, hogy milyen stratégiák, megközelítések és módszerek működnek, és melyek nem vezetnek eredményre.

Rá kellett jönnünk arra is, hogy felnőtt korban az alapkészségek fejlesztése sajátos tanári kompetenciákat és felkészültséget igényel. A különféle szociális tényezők meghatározóak a tanuláshoz való hozzáállást, valamint annak hatékonyságát és eredményességét illetően. Ráadásul akik az általános és középiskolában valamilyen oknál fogva nem tudták az alapkészségeiket megfelelő szintre fejleszteni, azok esetében ugyanazoknak az eszközöknek és pedagógiai módszereknek a használata bizonyosan nem vezet sikerre. Ugyanakkor az alkalmazni kívánt pedagógiai megközelítéseknek és módszereknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a sokszor kudarcos iskolai előélettel érkező felnőtt tanulók motiváltak legyenek életútjuk újrakezdésére az oktatási rendszerben. Persze a legnagyobb kihívás a rendkívül különböző hátterű, képességű és élettapasztalattal rendelkező tanulók számára a tanulás lehetőségét differenciáltan biztosítani és személyre szabottá tenni.

Ezen kihívások fényében a konzorciumi partnerek általános ajánlásokat fogalmaztak meg szakpolitikusok, tanárképző intézmények és más, az alapkészség-fejlesztési programok tervezésében szerepet vállaló szakemberek számára.

1.) Szükséges, hogy a felnőttekkel foglalkozó alapkészség tanárok szakosított alapképzési (bsc) programok keretében is felkészülhessenek feladatkörükre. A szakosított azt jelenti, hogy az egyes alapkészségek tanítására külön felsőoktatási program készítsen fel (egészen más felkészülés és tanári kompetenciák szükségesek az írás-olvasás tanítására, mint a számolás vagy a számítógép alkalmazásának tanítására). Ajánlott, hogy a tanárképző felsőoktatási intézmények ilyen célú programjai a következő területeket is magukban foglalják:

• Andragógiai alapelvek: hogyan kell felnőtt tanulókat tanítani
• Megfelelő mélységű tantárgyi ismeretek (olvasás / írás / számolás / IKT) stb.
• El kell sajátítaniuk az adott tantárgyak tanítási és pedagógiai módszereit

2.) Ezen kívül biztosítani kell az alapkészség tanárok folyamatos szakmai fejlődésének lehetőségét is. Ennek érdekében célszerű kialakítani a továbbképzések átfogó keretrendszerét, amely egymásra épülő elemekből áll, és lehetővé teszi a szakmai karrierépítést, az egyéni fejlődési utak kialakítását. A korábban megszerzett képesítések és tanítási tapasztalatok beszámításának, vagyis az előzetes tudás elismerésének lehetővé tételével rugalmas utakat kell biztosítani más tanárok, iskolai pedagógusok számára, hogy átképezhessék magukat alapkészség tanárrá.

3.) Az alapkészség-fejlesztés a nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiák integráns, de megkülönböztetett részét kell képeznie. A társadalom tagjainak figyelmét fel kell hívni az alapkészségek hiányára és fejlesztésük szükségességére, tudatosítani kell a konzekvenciákat, a hosszabb távra kiható társadalmi hatásokat. Ehhez megfelelő adatokra és monitoring tevékenységekre is szükség van.

4.) Az alapkészség fejlesztéshez szükséges humán kapacitások, a munkaerő megteremtéséhez megfelelő infrastruktúrát kell létrehozni a létező rendszerekbe integráltan. Ki kell alakítani az alapkészségek felnőttek számára történő tanításának alapstandardjait egy Európai Keretrendszer formájában.

5.) Ki kell alakítani olyan fenntartható, együttműködéseket támogató mechanizmusokat amelyek biztosítják, hogy a nagyon különböző gyakorlattal rendelkező európai országok szakemberei hozzáférjenek a többi országban rendelkezésre álló szakértelemhez és tapasztalatokhoz: nyílt koordinációs mechanizmus, releváns adatok, programok és keretek, szakpolitikai stratégiák, struktúrák, tartalom, módszerek stb. tekintetében.

A nemzetközi együttműködés egyik legérdekesebb momentuma volt, amikor a szakmai vitát megnyitottuk a konzorciumi partnereknél szélesebb körben is, és az on-line beszélgetésekbe és diskurzusba alapkészség tanárok is bekapcsolódhattak mind a nyolc részt vevő országból. Kiderült, hogy az eltérő háttér ellenére a gyakorlatban dolgozó szakemberek nagyon hasonló problémákkal, dilemmákkal néznek szembe, és nagyon hamar hasonló álláspontra jutnak a szakmai kérdésekben.

A projekt rendkívül hasznos volt számunkra, hiszen fel kellett ismernünk, hogy az alapkészségek felnőttkori oktatása egy rendkívül speciális és összetett pedagógusi feladat, amelyhez nagyon céltudatosan kialakított felkészítő programok és továbbképzések keretében lehet a megfelelő szakmai kompetenciákat elsajátítani. Bár vannak országok, ahol ez több éves tanári felkészülést követel meg, a hazai körülmények között elsősorban egyelőre csak az alapkészség-fejlesztésre irányuló nemzeti programok keretében van sokkal szűkebb keretben lehetőség. Nagyon nagy segítség volt számunkra, hogy a BASKET tanulási partnerségben kialakított nemzetközi partneri kapcsolatokat és együttműködést tovább tudtuk folytatni a TAMOP 5.3.9 program keretében, amelynek révén az országban 50 helyszínen létrehozott nyitott tanulási központok szakmai támogatását biztosítjuk. A program keretében nemzetközi partnereink bevonásával dolgoztuk ki a központokban alkalmazott 100 tanulásszervező és tanulási tanácsadó, valamint 150 alapkészség-fejlesztő tanár felkészítő programját és szakmai támogató hátterének biztosítását, pedagógiai- módszertani tudásközpontjának kialakítását.

Végezetül még egy gondolat a projekt kapcsán: az Európai Unióban több mint 80 millió alacsony iskolai végzettségű, hiányos alapkészségekkel rendelkező ember él, akik számára egyre nehezebb a munkaerőpiacon való megkapaszkodás, a társadalmi életben való aktív részvétel. Az alapkészségek hiánya a szociális összetevők miatt sok esetben a családon belül tovább „öröklődik”. Ennek az embertömegnek a felemelése, kompetenciáik fejlesztése nélkül nehéz lesz az európai gazdaságot versenyképesebbé tenni a világgazdaságban, ezért az alapkészségek fejlesztését célzó hatékony módszerek megtalálása, kiváló szakemberi háttér megteremtése közös európai kihívás és feladat.

Várkonyi Zoltán