Természetközeli pihenőházak nemzetközi összefogással

2010 | Szakképzés | interkulturális tapasztalat, mobilitás, munkaerőpiac, szakmai gyakorlat | Csongrád | Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola

A Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola egy korábbi sikeres projekt folytatásaként 2010-ben támogatást nyert a Tempus Közalapítványtól Leonardo partnerségek pályázattípusban. A projekt központi témája a természet, a kerékpározás és a túrázás – építőipari szempontból. A partnerek több szakmacsoportból érkező tanulói csoportjai pihenőházakat építettek a három országban. Az együttműködés részleteiről és kihívásairól a projekt hazai koordinátorát, Martincsek Zoltánt kérdeztük.

Hogyan alakult ki a nemzetközi partnerség? Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a projektben?

Iskolánk korábbi nemzetközi kapcsolatait felhasználva talált rá a partnerekre: egy jénai szakközépiskolában történt látogatás alkalmával szereztünk tudomást a Berufskolleg Hennef-ről, akiknek volt ács és asztalos képzésük, és ők már kapcsolatban álltak a dán intézménnyel. Mivel leginkább német iskolákkal volt kapcsolatunk, szerettük volna bővíteni a kört más országokkal, és a tanulóink számára is szerettünk volna minél több szakmában lehetőséget biztosítani a külföldi tapasztalatszerzésre.

Hogyan tervezték meg és készítették el a faházat és a pihenőházakat?

Dániában az iskola építőipari részlegének tanára és a projekt felelőse készítette el a terveket. A faházak tervezése során figyelembe vette a tanulók kreativitását is, így az építmények belső bútorzatát ők maguk tervezhették meg. Németországban és Magyarországon a feladat bonyolultabb volt, mivel a pihenőházak egy-egy természetvédelmi területen épültek fel, így a szigorú szabályoknak minden tekintetben megfelelő építményt kellett tervezni. Szegeden ezt egy, a városi építészeti iroda által ajánlott tervező készítette el. A kivitelezés az iskolák tanműhelyeiben történt, ahol a tanulók rendelkezésére álltak a megfelelő eszközök és szerszámok.

Dániában a tanulók 4 nyelven elérhető, ingyenesen letölthető applikációt is készítettek. Honnan érhető el az alkalmazás?

A tanulók közösen készítették el a Viborg környéki történelmi látnivalók, nevezetességek leírását, mely a play.google.com oldalról ingyenesen letölthető bármilyen okostelefonra (The Five Halder névre rákeresve). Az alkalmazás angol, dán, német és magyar nyelven is megjeleníti az információkat a várakról, illetve GPS koordináta adatokkal is ellátja a túrázni vágyókat.
Mennyire volt nehéz a diákok munkájának összehangolása? Hogyan tudtak együtt dolgozni a különböző nemzetiségű csapatok?
A nemzetközi csapatban való részvétel kezdetben szokatlan helyzetet teremtett a tanulók számára, de pár nap akklimatizálódás után a munka zavartalanul folyt. A nagy létszám miatt a munka összehangolása igazi kihívást jelentett. Egyszerre három tanár is koordinálta a tanulók munkáját, és sajnos az is előfordult, hogy nem mindenkinek jutott éppen munka az adott építési fázisban. Összességében azonban elmondható, hogy mindenki aktívan részt tudott venni a projekttermékek elkészítésében, és mindezt idegen nyelv használatával.

Mennyiben volt más pedagógiai szempontból a diákokra bízott szakmai projektfeladat, mint azok, melyekkel itthon találkozhatnak?

A legeltérőbb szempont a nemzetközi környezet volt. Ilyen környezetben a tanulók is és a tanárok is fokozott figyelemmel, de mégis rugalmasan állnak a feladathoz. A munkafolyamatok pontos magyarázata és bemutatása alapvető fontossággal bírt. Mivel iskolai környezetben ritkán adódik lehetőség egy ilyen nagy volumenű projekt elkészítésére, a tanulók és a tanárok is szakmai tudásuk legjavát nyújtották a projektek kivitelezései során. A magyar tanulók Dániában itthon nem használt anyagokkal dolgozhattak és új technikákat leshettek el a kinti oktatóktól, Németországban pedig a precizitás fontosságát sajátíthatták el. A feladatok során a csapatmunkára való képességük is erősödött.

A projekt és annak résztvevői a szegedi pihenőház elkészítésével a várost is „megajándékozták”. Hogyan fogadták a lakók, az önkormányzat? Nehéz volt az építéssel kapcsolatos adminisztráció?

A kezdeti ötletbörze során gondot jelentett a pihenőház végleges helyének biztosítása. A Kálvária tér természetvédelmi terület, így ott csak engedéllyel lehetett bárminemű építményt felállítani. A következő gondot a tér jövőbeli revitalizálása jelentette, hiszen a pihenőháznak illeszkednie kellett a tér majdani látképébe. Az előkészítés során sok adminisztrációs problémát kellett megoldani, de szerencsére az iskola vezetősége minden téren támogatta a pihenőház elkészültét, és a helyi önkormányzati képviselők is kiálltak a projekt mellett. Az ünnepélyes átadáson az érdeklődő helyiek is részt vettek, ahol több információt kaphattak a pihenőházról. Az átadásról megjelent internetes újságcikkek fórumaiban a visszajelzések vegyes képet tükröznek, ám az iskolába visszajutó nem hivatalos információk igen biztatóak.

Követik a Szegeden felépült pihenőház sorsát? Használják-e azóta a helybeliek? Milyen állapotban van?

Az iskola vállalta a pihenőház rendszeres karbantartását. A festést a szakképzett tanulók végzik, míg a kisebb munkákat az iskola egy-egy osztálya vállalhatja magára egy készülőben lévő „Fogadj örökbe” program keretében. A helybeliek szívesen veszik igénybe a pihenőházat eredeti funkciójához híven. Mivel az építmény az iskola sikeres pályázatainak egyik leglátványosabb eleme, így mindenki igen nagy gondot fordít annak állagmegóvására és használatára is. A projektet sikeresen tudtuk összehangolni a Határtalanul! programmal, aminek keretében a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző kőműves tanulói készítették el a pihenőház macskaköves burkolatát.