---

Hogyan léptél rá a nemzetköziesítés útjára? 

Hegedüs Beáta, Erasmus+ mentor

Az elmúlt 15 évben iskolámban, a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban számos lehetőségem nyílt arra, hogy részt vegyek nemzetközi térben megvalósuló programokban. Ezek közé tartoztak a hagyományos diákcsereprogramok, a Határtalanul program, majd 2013-ban bekapcsolódtunk az Erasmus+ programba is. El kell, hogy mondjam, ekkor még tapasztalatlanok voltunk, de nagyon kíváncsiak, és tulajdonképpen az első Erasmus+ projektünk során tanultuk meg egy kiváló németországi koordinátor intézmény segítségével, hogy mennyire sikeres lehet a nemzetközi környezetben való tapasztalatszerzés, az egymástól való tanulás.

Mivel intézményvezetőm, Gyallai Katalin és a fenntartó Kaposvári Tankerületi Központ támogatását is biztosítva éreztem, ezután már koordinátorként is nyújtottunk be Erasmus+ pályázatokat és egymás után valósultak meg sikeres nemzetközi projektjeink: részt vettünk iskolai stratégiai partnerségi pályázatokban, illetve sikeres pályázatunk nyomán egyéni és csoportos mobilitásokat valósíthattak meg kollégáink és diákjaink külföldi intézményekben. 

2021-ben pedig sikerrel pályáztunk akkreditációra, ezáltal hosszú távon kaptunk lehetőséget arra, hogy intézményfejlesztési céljainkat a nemzetközi térben való tanulás útján is segíthessük.

Miért döntöttél úgy, hogy belépsz az Erasmus+ Mentorhálózat csapatába?

Intézményvezető-helyettesként az Erasmus+ pályázatok megírása, koordinálása kezdetektől fogva a feladatkörömhöz tartozott. Néhány év projektmenedzsment tapasztalat után úgy éreztem, hogy érdemes megosztani tapasztalataimat más érdeklődő intézményekkel is, ezt először mesterpedagógus szaktanácsadóként a Kaposvári POK (Pedagógiai Oktatási Központ) kötelékén belül tudtam megtenni. Az Oktatási Hivatal munkatársai ezután kértek fel a dél-dunántúli régió eTwinning nagykövete megtisztelő feladatkörre, ahol ugyanezt a tudásmegosztó tevékenységet folytathattam a virtuális térben megvalósítható nemzetközi projektek hasznosságról és lehetőségeinek bemutatásáról.

Végül pedig nagy megtiszteltetésnek éreztem, amikor a Tempus Közalapítvány munkatársai megszólítottak a mentori feladatok pilot programjában való részvételre, mert úgy éreztem, hogy sikeres projektmegvalósítóként küldetésem, hogy minél több helyre juttassam el azt a tudást, amelyet az évek során megszereztem intézményemben.

Mit tartasz a mentor legfontosabb feladatának?

Elsősorban az információ átadást és azt, hogy segítsen a félelmek és olyan akadályok leküzdésében, amelyek hátráltathatnak intézményeket azáltal, hogy kétségeket támasztanak bennük... egyszóval szerintem a mentor lelkesítsen! Illetve az is fontos tényező, hogy minél szélesebb körben és hitelesen tudja bemutatni, hogy a nemzetköziesítés jelentős többletet nyújthat az intézménynek és hogy a közösség egésze épülni fog általa.

Mik a személyes motivációid a mentori munkában?

Pedagógusként legfontosabb személyiségjegyemnek a segítő attitűdöt érzem, ez pedig mentori munkámban is kiemelten fontos: számomra motiváló és elégedettséget ad, ha megfelelően tudok valakit segíteni, tájékoztatni, a céljaihoz közelebb vinni.

Melyik mentori tevékenységet szereted a legjobban? 

Nagyon szeretem azokat a workshopokat, amikor kicsit szélesebb közönségnek tudom bemutatni a nemzetköziesítés jelentőségét, ilyenkor nem pusztán egy előadásra kerül sor, hanem tapasztalatcserére, jó gyakorlatok megosztására is. Nagy öröm számomra az is, amikor olyan projektmegvalósítókkal találkozom, akiknek ugyanúgy szívügye a nemzetköziesítés, mint nekem, ilyenkor fél szavakból is értjük egymást és ez mindannyiunkat inspirál.

Milyen formában nyújtasz segítséget leggyakrabban a hozzád forduló intézményeknek?

A legtöbb megkeresés email-ben érkezik hozzám, ezekre vagy emailben küldök tájékoztatást, vagy online konzultáción keresztül beszélgetünk, de természetesen a leghasznosabb mindig a személyes jelenlét. Erre van mód egyes intézményekben tett látogatások, szakmai műhelyek, nevelőtestületi értekezletek útján is, vagy egy-egy régióban, valamely fenntartó vagy a POK segítségével rendezett workshopon, de számos példa volt már arra is, hogy egy projektmegvalósító intézmény tudásmegosztó fórumába kapcsolódva segítettem az érdeklődő intézmények munkáját. Emellett rendszeresen tartok online szakmai műhelyeket, webináriumokat, ahol a tájékoztatás és egy-egy téma fókuszba helyezése mentén jó gyakorlataimat is megosztom.

A projektjük mely fázisában, milyen tevékenységek támogatásához kérnek segítséget a hozzád forduló intézmények?

Nagyon gyakori, hogy olyan intézményekbe látogatok, ahol van egy-egy lelkes pedagógus, vagy egy vezető, esetleg egy kis csapat, akik szeretnének elindulni a nemzetköziesítés útján, és tulajdonképpen a nevelőtestület „érzékenyítése”, és a lehetőségek bemutatása miatt látogatok hozzájuk. 

A tapasztaltabbak már konkrét kérdésekkel, ötletekkel keresnek meg és várják a támogatást, és tapasztalataimmal segítséget tudok nyújtani a pályázatok beadása előtti időszakban, valamint a projektmegvalósítás során is.

Mindig tud segíteni a mentor?

Meggyőződésem, hogy valamilyen mértékben mindig tud segíteni, mivel képes mindig kicsit előrevinni folyamatokat: meg tud világítani módszereket, ötletet tud adni, ha csökkenne a motiváció, vagy megtalálja a megfelelő embert, aki tud segíteni.

A mentor támogatása garancia a sikeres pályázatra?

Természetesen nem garancia, de nem is ebben áll a feladata. A mentor kísér egy úton, de nem ír pályázatot, mert az az intézmény sajátja kell, hogy legyen, valamint természetesen nincs ráhatása a pályázatok elbírálására. Ugyanakkor biztosan nő az esély a sikeres pályázatokra, ha egy tapasztalt mentor véleményét megfogadva alakítja ki az intézmény a pályázati anyagát.

Mit tekintesz az elmúlt időszak legnagyobb sikerének?

Az elmúlt időszakban azt tartottam a legfontosabbnak, hogy minél több intézményt, minél több pedagógust megismertessek a nemzetköziesítésben rejlő lehetőségekkel, kiemelten az Erasmus+ és az eTwinning program kiváló gyakorlataival.

Mindkét terület a szívügyem, mivel nagyon konkrét, kézzelfogható eredményekkel kecsegtet az intézményfejlesztési folyamatokban, illetve a pedagógusok egyéni szakmai fejlődésében is.

Mi az eddigi legkedvesebb Mentorhálózathoz köthető élményed? 

Nagyon szeretek hallgatni olyan kollégákat, akik hozzám hasonlóan elhivatottak a nemzetköziesítés folyamatos fejlesztése iránt. Legutóbbi felemelő élményem Pécsett történt, amikor a Pécsi Tankerületi Központ intézményeinek szóló rendezvényre olyan kollégákat hívhattam meg, akik szintén nagyon elkötelezett projektmegvalósítók. Ilyenkor azonnal megérzem a flow-t, ami közös bennünk és velük együtt egy nagyon sokszínű, motiváló rendezvényre került sor.

Mit jelent számodra a Mentorhálózat csapatának tagja lenni?

 A pilot időszak (a Mentorhálózat indulását megelőző időszak, mely 2024.december 31-én lezárult), az elmúlt egy év során sikerült megismernem ennek a csapatnak a tagjait.

Mi az ország különböző pontjairól érkeztünk, eltérő intézménytípusokban dolgozunk, ezért különbözőek a tapasztalataink is. Viszont bátran állíthatom, hogy mára igaz barátságok alakultak ki közöttünk a munkakapcsolatok mentén és már alig várjuk a személyes jelenléttel zajló mentortalálkozókat.  Ezek a találkozók a stratégiaépítés és a szakmai konzultációk mellett a közös beszélgetésekről és egymás kölcsönös segítéséről is szólnak. Néhány mentor kollégámmal pedig más, közös projekteken is dolgozunk, például képzést tartunk közösen, illetve szakmai kiadványt szerkesztünk, ami még közelebb hoz egymáshoz bennünket.

Mit tanácsolsz azoknak, akik eddig nem mertek belevágni a nemzetköziesítésbe? 

Azt tanácsolom, hogy rögvest keressék meg a térképen a hozzájuk legközelebb élő Erasmus+ mentort és eTwinning nagykövetet, akik ezer konkrét javaslatot és lépést tudnak mutatni arra, hogy milyen módon érdemes elkezdeni a nemzetköziesítést! Tájékozódjanak a pályázati lehetőségekről a weboldalakon, illetve közösségi médiában, iratkozzanak fel hírlevelekre!

A bátor kezdeményezők végezzék el a START képzést , jelentkezzenek akkreditált képzésekre, amelyek konkrét és kézzelfogható tudással ruházzák majd fel őket!

Ami pedig még ennél is egyszerűbb és kézenfekvőbb: látogassanak el a városukban, régiójukban található sikeres projektmegvalósítók tudásmegosztó fórumaira, ErasmusDays napokra (2025. október 13-18.), és ha még nem készek az önálló pályázásra, akkor kapcsolódjanak be a nemzeköziesítésbe fogadó intézményként, hiszen ebből is nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni.

Milyen visszajelzéseket kaptál a mentorált intézményektől?

Nekem csak pozitív tapasztalataim vannak: amerre járok, örömmel fogadnak, szívesen hallgatnak, sokat kérdeznek és nagyon érdeklődőek a pedagógusok és az intézményvezetők. Időnként félelmek és némi szkepticizmus is van jelen a beszélgetésekben, de ezeket igyekszem eloszlatni és megmutatni, hogy a nemzetköziesítés egy hosszabb folyamat, amelyet egy tudatosan tervezett stratégia részeként indíthat el egy intézmény, ebből kifolyólag pedig a sikerek is hosszabb távon tudnak elsősorban megmutatkozni, viszont, ha az elvetett mag szárba szökken, akkor a közös fejlődés igényét sikerülni fog a szervezeti kultúra fontos elemévé tenni.

Fotók: Hegedüs Beáta

Tudjon meg többet az Erasmus+ Mentorhálózat működéséről és keresse fel régiós mentorát!

Utolsó módosítás: 2025.04.25.