Kihívások egy új felsőoktatási környezetben: külföldi hallgatók Magyarországon

2025.04.15.

Hír | Felsőoktatás

Friss kutatás világít rá a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók igényeire és arra, mit tehetnek az egyetemek diákjaik integrációjának és jóllétének támogatása érdekében.

Az elmúlt években egyre több külföldi hallgató tanul diplomaszerzés céljából hosszabb ideig Magyarországon. A diákok számos országból érkeznek, a Stipendium Hungaricum programnak köszönhetően növekvő számban az ázsiai és afrikai régiókból. A kulturális különbségek általi kihívások és az új felsőoktatási környezethez való alkalmazkodás nehézségei a hallgatók mentális és fizikai egészségének kérdését is előtérbe helyezték. E témára fókuszált a Tempus Közalapítvány megbízásából készült kutatás, amelyet a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület közel egyéves munka keretében valósított meg. A 2024 májusában zárult kutatás 42 hazai felsőoktatási intézmény közel háromezer külföldi hallgatójának tapasztalataira épül.

A mentális és fizikai egészség számokban

A hallgatók mentális és fizikai egészsége hatással van a tanulmányi sikerességükre. Nem meglepő tehát, hogy egyre több szakember hívja fel a figyelmet az egyetemi hallgatók jóllétére, amely különösen a pandémia időszakában vált kiemelt témává. A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület szakmai koordinációjában végzett kutatás eredményei olyan képet mutatnak a Magyarországon tanuló külföldi diákok mentális egészségéről, amely ráirányítja a figyelmet a jelenlegi kihívásokra, az egyetemek szerepére, valamint a diákoknak nyújtott szolgáltatások minőségére.

A kutatás számos kiemelt, eddig nem vizsgált témát érintett, mint például a depresszióra utaló tünetek, a szorongással kapcsolatos állapot felmérése, vagy a nagy társadalmi és politikai krízisek, illetve a személyes nehézségek hatása. A különböző társadalmi kihívások eltérő mértékben érintik a hallgatókat. A felmérés időpontjában a gazdasági környezet bizonytalanságaiból adódó problémák a válaszadó külföldi hallgatók 63%-át, míg a háborús konfliktusok a válaszadók közel felét negatívan érintették.

A kutatás eredményei szerint a válaszadó, a felmérés időpontjában hazánkban tanulmányokat folytató külföldi hallgatók közel kétötödénél tapasztalhatók depresszióra utaló tünetek, míg valamivel több, mint felük számolt be valamilyen szintű szorongásról.

Fontos kérdés, hogy a hallgatók hogyan és mennyire eredményesen tudnak megbirkózni a nehézségekkel. A rendszeres testmozgás pozitív megküzdési stratégia, ugyanakkor a külföldi hallgatók valamivel több mint negyede nem végez semmilyen testmozgást. Ennek okai között leggyakrabban a motiváció hiányát és az időhiányt említették a válaszadók. Az adatok azt mutatják, hogy a két leggyakoribb és legnagyobb mértékben használt káros megküzdési forma a közösségi média túlzott használata és a stresszevés. A kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak a fizikai állapotot javíthatja, hanem ritkább közösségimédia-használatot és kisebb mértékű stresszevést eredményez, valamint élénkíti a hallgató társas kapcsolatait, kötődését.

Mit tehetnek az egyetemek?

Fontos kérdés, hogy mi az egyetem szerepe a hallgatók mentális és fizikai egészségének megőrzésében. Bár a hazai felsőoktatási intézmények számos szolgáltatást nyújtanak, mint például a pszichológiai és karrier-tanácsadás, ám az esélyegyenlőségi szolgáltatások ismerete, és azok elérhetősége a külföldi hallgatók számára még mindig korlátozott – mutatják a vizsgálat eredményei. Ezek mellett a kutatás ráirányította a figyelmet a szakmai fejlődés támogatására. A reális karrierelvárások megfogalmazásához folyamatos és hiteles tanácsadás szükséges, amelynek során a kultúraspecifikus különbségeket is figyelembe kell venni.

A kutatás keretében a külföldi hallgatók megfogalmazhatták javaslataikat, amelyek között infrastrukturális fejlesztések (pl. közösségi terek, tanulószobák kialakítása), valamint az integrációt elősegítő szolgáltatások fejlesztése kiemelten szerepelt. Ez utóbbi keretében a hallgatók több, a magyar hallgatókkal közös szabadidős és szakmai programot szeretnének, az angol nyelvű kommunikáció fejlesztésére tesznek javaslatot, illetve a beilleszkedésük kezdeti időszakában várnak nagyobb támogatást.

A kutatás részletes eredményeit a linkre kattintva ismerheti meg!

Összeállította: Dr. Kasza Georgina

Utolsó módosítás: 2025.04.15.