---

Forrás: Shutterstock

1. A tanulási célú mobilitás helye és jelentősége az Európai Unió oktatási-képzési szakpolitikájában 

A mobilitás régóta az Európai Unió oktatási-képzési szakpolitikájának egyik központi elemét képezi. A külföldi tanulás értékes kompetenciákat – ismereteket, készségeket és attitűdöket (1) –eredményezhet, valamint hozzájárulhat a közös európai értékek erősebb tudatosításához. Ezért az Európai Unió Bizottsága a tanulási célú mobilitást rendkívül értékes tanulási élményként és tapasztalatként értékeli, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy megszerezzék a személyes és a szakmai fejlődésükhöz, az állampolgári szerepvállaláshoz és a társadalmi befogadáshoz szükséges kompetenciákat. Az oktatási és képzési intézmények, valamint a nem-formális és informális oktatást szolgáltatók számára pedig a tanulási célú mobilitás erőteljes ösztönzőként is szolgál az általuk kínált tanulás (oktatás-képzés) minőségének javításához.

Az európai szakmapolitikai prioritásokkal – kiemelten a zöld és a digitális átállással összefüggésben –, amelyek szükségessé teszik a „készségforradalmat”, a tanulási célú mobilitás felgyorsítja a hiányzó – a zöld és a digitális átálláshoz, a tanulók / képzésben résztvevők munkaerőpiacra való belépéséhez szükséges – készségek fejlesztését, így fontos szerepet játszik az EU-n belüli készséghiány kezelésében.

A más országban töltött időszakokat is magában foglaló, a munka-alapú tanulás terén megvalósított tanulási célú mobilitás szintén elősegíti a készségek elsajátítását (ideértve a transzverzális és a munkavállalói készségek fejlesztését is), és javítja a tanulók/képzésben részt vevők foglalkoztathatóságát. Továbbá, a tanulási célú mobilitás csökkentheti a szakemberhiányt is azáltal, hogy hozzájárul a készségkereslet és a készségkínálat jobb összehangolásához. Hasonlóképpen, a tanulási célú mobilitás vonzó célpontjaként a helyi munkáltatók munkaerőhöz való hozzáférését is növelheti.

A tanulási célú mobilitásnak számos előnye azonosítható tehát, ezért az elmúlt időszakban több uniós szakpolitikai kezdeményezés és intézkedés tűzte ki célul a tanulás útjában álló akadályok lebontását, a minőségi oktatáshoz-képzéshez való hozzáférés javítását, a különböző országok oktatási és képzési rendszerei közötti mozgás megkönnyítését, a tanulási célú mobilitás – mint mindenki számára elérhető és nyitva álló kompetencia- és készségfejlesztési és szakmai fejlődési lehetőség – ösztönzését.

Néhány példa:

• A 2017. március 25-én elfogadott Római Nyilatkozatban a 27 EU tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői vállalták, hogy egy olyan Európai Unió kialakításán fognak dolgozni, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és Európában bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát.
• Az Európai Unió Bizottsága és a tagországok teljes mértékben elkötelezettek abban, hogy – a mindenki számára nyújtott innovatív és inkluzív oktatás és képzés támogatása révén – 2025-re megvalósítsák az európai oktatási térséget(2), amelyben minden oktatásban-képzésben részt vevő tanuló, tanár, oktató és egyéb oktatási-képzési személyzet szabadon tanulhat és dolgozhat, határokon átnyúló tanulási célú mobilitási programokban vehet részt az egész kontinensen.
• A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló, 2020. november 24-i tanácsi ajánlás is hangsúlyozza a nemzetközi mobilitás jelentőségét és ösztönzésének szükségességét.(3) Az ajánlás kiemeli a mobilitási lehetőségek fontosságát a szakképzési ágazatban részt vevő tanulók és oktatók / munkatársak / szakemberek, valamint szervezetek / intézmények számára mint a nemzetköziesítési stratégiák gyakorlati megvalósításának egyik fontos módját, és egy új uniós szintű célt is bevezetett, amely szerint 2025-re a szakképzésben részt vevő tanulók 8%-a részesüljön külföldi tanulási célú mobilitásban. A tanulási célú mobilitásra vonatkozó ajánlásban ez a célkitűzés 12%-ra módosult (lásd lentebb a 2.2. alfejezet c) pontját!) 
• A szakképzésért felelős miniszterek, az európai szociális partnerek és a Bizottság által jóváhagyott osnabrücki nyilatkozat (4) felkérte a nemzeti hatóságokat, hogy támogassák és könnyítsék meg a szakképzésben részt vevő tanulók (köztük a tanulószerződéses tanulók) és felnőttek tanulási célú mobilitását, valamint ösztönözzék a hosszabb távú, külföldön eltöltött mobilitást.

2. A Tanács Ajánlása „Európa mozgásban – tanulási célú mobilitási lehetőségek mindenki számára”(5)

2.1. A tanácsi ajánlás célja

A 2024. május 13-án elfogadott és az Európai Unió Hivatalos lapjában 2024. június 14-én közzétett tanácsi ajánlás az európai oktatási térség egyik kulcsfontosságú építőköve, amelynek célja, hogy támogassa annak az európai stratégiai prioritásnak a megvalósulását, hogy az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás mindenki számára valósággá váljon.

A 2011. évi „Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának az ösztönzése” tanácsi ajánlást(6) aktualizálva, a tanulási célú mobilitás tekintetében egy olyan új és átfogóbb, modernizált európai keretrendszert határoz meg, amely elősegíti, hogy az EU-ban bővüljenek az Erasmus+ program és más támogatási rendszerek által kínált, határokon átnyúló minőségi tanulási célú mobilitási lehetőségek, ez által a tanulási célú mobilitás valamennyi oktatási és képzési rendszer szerves részévé váljon, és növekedjen a külföldi tanulmányi időszakban részesülők – különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyek – aránya a tanulási célú mobilitásban. Az ajánlás előmozdítja az Európai Unió mint tanulási célpont vonzerejét is a harmadik országokból érkező tehetségek számára.

2.2. A tanácsi ajánlás főbb tartalmi elemei

A tanulási célú mobilitás fogalma

Az ajánlás egyik értékes eleme, hogy meghatározza a tanulási célú mobilitás fogalmának egységes európai definícióját. E szerint, ezen ajánlás alkalmazásában a „tanulási célú mobilitás a lakóhely szerinti országtól eltérő országba történő tényleges átköltözés tanulmányok, képzés, illetve nem formális vagy informális tanulás folytatása érdekében”.

A tanulási célú mobilitás hatóköre

Ezen ajánlás értelmében a tanulási célú mobilitás kiterjed:

• a tanulókra, képzésben résztvevőkre – minden életkorra kiterjedően –, valamint a pedagógusokra, tanárokra, oktatókra és az egyéb oktatási-képzési személyzetre.
• a hosszú és rövid távú tanulási célú mobilitás valamennyi típusára, beleértve az egyéni és a csoportos mobilitást, a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők mobilitását, a kreditmobilitást, a vegyes mobilitást (beleértve annak virtuális összetevőit is).
• az egész élten át tartó tanulás valamennyi ágazatára, ideértve a köznevelést, a szakképzést, a felnőttoktatást és a felnőttképzést, a felsőoktatást, valamint az ifjúsági és a sport ágazatot.
• az EU-n belüli és az EU-ból induló nemzetközi tanulási célú mobilitásra.

Ambiciózus új uniós szintű célok a tanulási célú mobilitás fellendítésére

A tanulási célú mobilitás fellendítése, igénybevételének ösztönzése érdekében a tanácsi ajánlás új, 2030-ig EU-szinten elérendő célértékeket határoz meg. Ezek a következők:

• A felsőoktatásban végzett hallgatók (a diplomások) legalább 23%-a rendelkezzen tanulási célú mobilitási tapasztalattal (szemben a jelenlegi 20%-os célkitűzéssel).
• A szakképzésben részt vevő tanulók legalább 12%-a részesüljön külföldi tanulási célú mobilitásban (szemben a korábbi 8%-os célkitűzéssel).

További célkitűzés, hogy a tanulási célú mobilitás inkluzivitásának és hozzáférhetőségének növelése érdekében uniós szinten 2027-re

• a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek aránya elérje a valamennyi (oktatási és képzési, ifjúsági és sport) ágazatban külföldi tanulási célú mobilitásban részesülő összes tanuló legalább 20%-át.
• az EU-n belüli és az EU-ból induló nemzetközi tanulási célú mobilitásra.

Összhang az EU szakpolitikai prioritásokkal

Az új keretrendszer a tanulási célú mobilitást társadalmi szempontból befogadóbba és környezeti szempontból fenntarthatóbbá teszi, valamint összekapcsolja azt a digitális tanulási lehetőségekkel. Foglalkozik az új innovatív tanulási formákkal, többek között a digitális eszközök és a digitális technológiák használatából származó előnyök kiaknázásával a tanulási célú mobilitás megkönnyítése érdekében. Mindez elősegíti, hogy az érintetteknek az eddiginél is szélesebb köre vehessen részt a tanulási célú mobilitásban, az Erasmus+ program zöld és digitális célkitűzéseinek fenntartása mellett.

Intézkedések az akadályok leküzdésére

Az ajánlás számos, a kitűzött célok elérését segítő intézkedést javasol a tagállamok számára a tanulási célú mobilitás akadályainak leküzdésére. A javasolt intézkedések között szerepel többek között:

• az idegennyelv-tanulás ösztönzése, erősítése az oktatás és képzés valamennyi szakaszában (az idegen nyelvi kompetenciák hiánya az egyik legnagyobb akadálya a tanulási célú mobilitásnak, a külföldi tanulásnak és munkavállalásnak);
• a figyelem felhívása a tanulási célú mobilitási lehetőségekre, a célzott tájékoztatás és a tudatosság növelése;
• az átláthatóság és a mobilitás során megszerzett tanulási eredmények elismerésének javítása; a tanulók munkaerőpiacra való átmenetének, munkaerőpiaci integrációjának támogatása (például az Erasmus+ programon keresztül a munka-alapú tanulási elemeket is magukban foglaló külföldi csereprogramokon, a gyakorlati képzéseken, a szakmai gyakorlatokon való részvételük révén, hogy fejlesszék vállalkozói, innovatív, kreatív és interkulturális készségeiket);
• a munkavállalói mobilitás megkönnyítése, ösztönzése.

Célzott szakpolitikai keretek

Az ajánlásnak az is célja, hogy a mellékleteiben meghatározott célzott szakpolitikai kereteken keresztül konkrét lendületet adjon a tanulási célú mobilitásnak a tanárok, oktatók (I. Melléklet) és a tanulószerződéses tanulók (II. Melléklet) körében, akik a külföldi tanulási lehetőségekben való részvétel tekintetében gyakorta akadályokkal szembesülnek.

A tanulási célú mobilitásnak a tanárok és oktatók alapképzésének és folyamatos szakmai továbbképzésének elválaszthatatlan részét kell képeznie, mivel az kedvező hatást gyakorol a tanárok és oktatók szakmai fejlődésére, valamint növelheti a szakma vonzerejét, elősegítheti a nemzetközi együttműködést, továbbá egyaránt fontos az iskoláknak, valamint az oktatási és képzési rendszereknek az európai oktatási térség létrehozását célzó továbbfejlesztésében.

A tanulószerződéses tanulóknak a munkahelyi környezetben történő tanulás speciális jellemzőivel kapcsolatos sajátos akadályokkal is szembe kell nézniük. Mobilitásuk hozzá fog járulni a készséghiányok kezeléséhez, a zöld és a digitális átállás támogatásához, valamint a fiatalok foglalkoztathatóságának növeléséhez.

3. Mobilitási minőségpolitikák – európai kitekintés

A tanulási célú mobilitási lehetőségek és az abban résztvevők számának a növelése mellett alapvető fontosságú a tanulási célú mobilitások minőségének a biztosítása és folyamatos javítása, minőségfejlesztése, valamint a tanulási célú mobilitási tevékenységek előkészítésére, megvalósítására és nyomon követésére vonatkozó (uniós) minőségi elvek, kritériumok, elvárások gyakorlatba történő átültetése és alkalmazása. A jogalkotó szándéka szerint az új tanácsi ajánlás e téren is új lendületet fog adni, amelyre szükség is van, mert a CEDEFOP 2023 augusztusában publikált „Nemzeti szakpolitikák az iskolai rendszerű szakképzési mobilitás minőségirányítása terén” c. szakpolitikai összefoglalója(7) szerint 2016 óta összességében kevés előrelépés történt az európai országokban a mobilitási minőségpolitika terén.

Ez a szakpolitikai összefoglaló az egyes európai országokban a szakmai alapképzés(8) terén megvalósuló nemzetközi tanulási célú mobilitás minőségével kapcsolatos szakpolitikákat és gyakorlatokat elemzi a ReferNet hálózat 2021-ben gyűjtött adatai alapján.

A 29 vizsgált ország (27 EU tagállam, Izland és Norvégia) eltérő helyzetképet mutat arról, hogy a szakmai alapképzési mobilitáshoz kapcsolódó szakpolitikák hogyan igazodnak az uniós minőségi előírásokhoz. A CEDEFOP rendelkezésére álló adatok szerint 10 országban(9) az Erasmus+ az egyetlen olyan mobilitási program, amelyben a szakmai alapképzésben tanulók részt vehetnek. Mivel az Erasmus+ programban való részvétel maga után vonja a mobilitás minőségbiztosítására vonatkozó uniós előírásoknak – az Erasmus+ minőségbiztosítási szabályoknak(10) – való megfelelést, ebben a 10 országban az uniós előírások teljesítettnek minősülnek. A többi 19 országban az Erasmus+ programtól eltérő mobilitási programok (több mint 50) is nyitva állnak a szakmai alapképzésben tanulók előtt, amelyek csak esetlegesen igazodnak az uniós minőségpolitikai előírásokhoz.

Mindössze hét tagállam(11) rendelkezik mobilitási minőségpolitikával, a mobilitás minőségére vonatkozó keretrendszerrel, ezért a szakpolitikai irányítást, az országok mobilitási szakpolitikáiban alkalmazott minőségbiztosítási megközelítéseket is csak ebben a hét tagállamban lehetett vizsgálni. Az elemzésnek ehhez a részéhez három kritériumot használtak:

1. Az adott ország kitűzött-e célokat a mobilitási minőségpolitikájára vonatkozóan, illetve volt-e ilyen terve?
2. Megvalósul-e a szakpolitikai koordináció?
3. Értékelik-e (legalábbis bizonyos mértékig) a meghozott intézkedéseket és azok megvalósulását?

Az eredmények azt mutatják, hogy a meglévő mobilitási szakpolitikai keretrendszerekből a legtöbb esetben hiányoznak a szakpolitikai célok, valamint a szakpolitikai koordináció és az értékelés átfogó megközelítése. (A szakpolitikai koordináció és a szakpolitikai értékelés terén alkalmazott átfogó megközelítésével Észtország van a legjobb helyzetben, ráadásul ők némileg előreléptek a szakpolitikai célok kitűzése terén is. Németországban pedig javult az értékelés.)

Az európai országoknak bőven van még tennivalójuk tehát a mobilitási minőségpolitikák kialakítása, megvalósítása és a megvalósulás értékelése terén. A vonatkozó uniós ajánlások követelményeinek való jobb megfelelés érdekében új lendületre van szükség. Az uniós szabályokhoz igazodó mobilitási vagy a mobilitást is magában foglaló minőségbiztosítási keretrendszerek létrehozásának prioritást kell kapnia. A minőségbiztosítási keretrendszerrel már rendelkező országoknak pedig fontolóra kell venniük a rendszereiknek a hiányzó elemekkel (a mobilitásra vonatkozó minőségi kritériumokkal és elvárásokkal) történő kiegészítését.

Szerző:

Molnárné Stadler Katalin
NVET szakértő

---

Források:

1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlással összhangban (HL C 189., 2018.6.4., 1.o.) összhangban a kompetenciákat ismeretek, készségek és attitűdök kombinációjaként határozzák meg.  

2 A Bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az európai gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról. COM/2020/625. Brüsszel, 2020. szeptember 30.  EUR-Lex - 52020DC0625 - EN - EUR-Lex (europa.eu)

3 A Tanács Ajánlása (2020. november 24.) a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről C_2020417HU.01000101.xml (europa.eu)

4 Osnabrücki nyilatkozat a szakképzésnek a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás támogatásában betöltött szerepéről (2020. november 30-án jóváhagyva). 

https://www.cedefop.europa.eu/en/content/osnabruck-declaration-2020-vocational-education-and-

training-enabler-recovery-and-just-transitions

5 Council Recommendation ‘Europe on the Move’ – learning mobility opportunities for everyone 

eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CONSIL:ST_9804_2024_INIT

6 Council Recommendation of 28 June 2011 — ‘Youth on the move’ — promoting the learning mobility of young people eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:C:2011:199:FULL

7 CEDEFOP. National policies for quality in initial VET mobility. Policy brief. National policies for quality in initial VET mobility | CEDEFOP (europa.eu)

8 A magyar szakképzési rendszerben a megfelelője: szakmára felkészítő szakmai oktatás.

9 Ciprus, Csehország, Görögország, Horvátország, Írország, Lettország, Magyarország, Málta, Norvégia és Románia.

10 Erasmus+ Quality Standards – mobility projects – VET, adults, schools https://erasmus-plus.ec.europa.eu/document/erasmus-quality-standards-mobility-projects-vet-adults-schools

11 Észtország, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Spanyolország és Svédország.

Utolsó módosítás: 2024.08.21.